gothic lolita

Hány éves vagy?

Idősebb vagyok ,mint te valaha is leszel.

100 éve vagyok halott

S csupán 2-3 -at éltem

Nem próbálom meg elmagyarázni neked,

Az életemnek a kezeid vetettek véget.

Olyan módja a gyilkosságnak,mibe senki sem hal bele

De nem feltételezem rólad,hogy ezt megértenéd.

(Ne keresd tovább,megtaláltuk)

Ha én vagyok Lolita,

Akkor te egy gyilkos vagy

És az a sorsod,hogy végezzen veled

Egy kislányokból álló had.

A törvény nem tartóztat fel

A világ sem vet meg téged

Sosem tettél semmit,

Senki se tenne ilyesmit.

Gótikus Lolita vagyok,

És te vagy a gyilkos.

Még csak legális sem vagyok,

Csupán egy halott kislány

Viszont fodrok és csipkék,

S mézédes arcok

Vezették titkos kezed

Hát,teljesen megértem...

Szóval az én hibám?

(Nem,gótikus lolita)

Köszönöm,kedves urak

Ti tettetek azzá,aki ma vagyok.

Megtört idegek kötege.

Egy pár szó,

Miket még mindig félek kimondani

Nem próbálom meg elmagyarázni neked,

Hogy már túl idős vagyok ahhoz,hogy szerethessek.

Már nem kezdhetek bele,még ha a szép kis életem is múlik rajta

És milyen vicces,ezen múlik...

(Ne keresd tovább,megtaláltuk)

Ha én vagyok Lolita,

Akkor te egy gyilkos vagy

És az a sorsod,hogy végezzen veled

Egy kislányokból álló had.

A törvény nem tartóztat fel

A világ sem vet meg téged

Sosem tettél semmit,

Senki se tenne ilyesmit.

Gótikus Lolita vagyok,

És te vagy a gyilkos.

Még csak legális sem vagyok,

Csupán egy halott kislány

Viszont fodrok és csipkék,

S mézédes arcok

Vezették titkos kezed

Hát,teljesen megértem...

Szóval az én hibám?

(Nem,gótikus lolita)

Én vagyok a cukrod,

Én vagyok a krémed,

Én vagyok az Anti-Amerikai Álmod

Én vagyok a cukrod,

Én vagyok a krémed,

Én vagyok az Anti-Amerikai Álmod

Én vagyok a cukrod,

Én vagyok a krémed,

Én vagyok a Legrosszabb Rémálmod

Most SIKOLTS!

(Ne keresd tovább,megtaláltuk)

Ha én vagyok Lolita,

Akkor te egy gyilkos vagy

És az a sorsod,hogy végezzen veled

Egy kislányokból álló had.

A törvény nem tartóztat fel

A világ sem vet meg téged

Sosem tettél semmit,

Senki se tenne ilyesmit.

Gótikus Lolita vagyok,

És te vagy a gyilkos.

Még csak legális sem vagyok,

Csupán egy halott kislány

Viszont fodrok és csipkék,

S mézédes arcok

Vezették titkos kezed

Hát,teljesen megértem...

Szóval az én hibám?

(Nem,gótikus lolita)

Lugosi Bt. Te fonnyadsz mi szívunk~ X"D

Új AF rész .





Két baaaromiiii tehetséges Plague Rat~:

Red Ribbon

Tudom felesleges emiatt egy bejegyzést írnom,de anyám amikor meglátta az új (Konverzz XDD) táskám két dolgot kérdezett:

1. "Miért lyuggatod(szószerint így) ki ezekkel az izékkel?" -ezt a kitűzőkre értette-
2. "Minek az a piros szalag rá?"

A kitűző-dolog szerintem egyértelmű ,de a Red Ribbon ügy nem ilyen egyszerű..
Négy emberhez köthető a szalagmániám:

EA


















(akinek a hegedűjén , a kezén valamint a zoknijain is találhatunk piros szalagot)


Aprella





















(Aki a TBC szerves tagja,és a képen látható ADD -Aprella's Destructive Dolls (Aprella hivatalos fanclubja az Asylum fórumon)- "tagsági jelvény"-en kívül egy -szintén képen látható- piros szalagra fűzött "Drink me " üvegecske árusítója volt a tavalyi évben)


Az utolsó kettő valójában egymáshoz tartozik.


David Stoupakis (festő) és Veronica Varlow (TBC-tag )

























David ezt a képet Veronicáról mintázta,aki a turnék alatt is sokszor ismételte meg a "mutatványt". (persze nem egy erdő közepén ülve XDD)
Egyébként David rendszeresen használja őt modellként,de Veronicának megvan a saját élete Danger Dame-ként...

EA interjú (Peta2)

Mivel én nem tudok fordítani ,köszönöm Evangline-nak és Adry-éknak az emilieautumn-lair-ról a fordítást.
Még egyszer: ez nem az én munkám. Köszönöm.

A vitatott hegedűművész

By Ray Harkins

Be kell vallanom, Emilie Autumn-t egy YouTube-os videóban láttam meg először, amint egy teljesen őrült szólót játszott elektromos hegedűn. Ki gondolta volna, hogy pár év múlva ezzel a roppant tehetséges, vegan művésszel fogok dolgozni?

Emilie koncertjeit elég nehéz leírni – láthatóak burleszk táncok, őrült hegedű szólók, és néha még tűz is. Ó, említettem már, hogy a fellépései majdnem 3 órásak? Minden koncertje olyan élmény, amit sosem fogsz elfelejteni. Csekkoljátok a következő interjút, amelyben Emilie beszél a vegan életmód előnyeiről, elmondja miért fantasztikusak a patkányok, és a McDonalds miért szar.

Örömmel halljuk, hogy vegan életmódot folytatsz! Hogyan döntötted el, hogy váltasz? Egy könyvet olvastál erről, láttál egy videót, vagy esetleg egy barátod inspirált?
Meglepő módon teljesen egyedül jöttem rá. 11 évesen lettem vegetáriánus, mert egy nap a hamburgeremet bámultam, és a fiatal logikám beindult. Nem tudtam megérteni, hogy miért van az, hogy egy tehenet meg kéne ennem, ugyanakkor a lovamat nem, vagy egy csirkét meg kéne ennem, a kutyámat pedig nem, és a kis agyam robbant egy kicsit. Egy ideig csak bámultam a hamburgeremre, és megpróbáltam megbarátkozni a gondolattal, hogy bizonyos fajokat megenni teljesen oké, amíg másokat nem, és hirtelen fizikailag lehetetlennek tűnt, hogy megegyem a hamburgert, mintha ez lenne a világ legtermészetellenesebb dolga. Nem tudnék egy tehenet megenni – se semmi mást, aminek szülei voltak – és ezt anyukámnak is elmondtam. A családból senki sem volt vegetáriánus, de anyukám megértő volt, és engedte, hogy azt csináljak amit akarok, és nem piszkált ezzel. Elkezdtem saját magamnak főzni, így ez sem volt probléma számukra, végül pedig egész jó szakács lett belőlem! Vegan csak kicsit később lettem, mert 11 évesen nem sokat tud még az ember az ilyen dolgokról. Tinédzser koromban olvastam először arról, hogy milyen körülmények között tartják a tejtermelő állatokat – mesterséges és káros ketrecekbe zsúfolják őket. Szóval a vegyszereknek, aminek a tej- és tojástermelő állatokat alávetik, és az embertelen bánásmód tudatában nem tudtam elképzelni, hogy ha megeszem azt, ami belőlük jött ki, olyan szörnyen egészséges lenne a testemnek és a lelkemnek.

...

Hogy érzed, a vegan életmódot könnyű követni, amikor az országban turnézol? Mik a kedvenc éttermeid vagy ételeid?
Személy szerint egész egyszerűnek találom a vegan táplálkozást a világ minden pontján, mert imádok egyszerűen csak gyümölcsöket, zöldségeket, magokat, és ilyesmiket enni. Elég könnyű kielégíteni; nincs mindig szükségem a legújabb húspótlóra vagy szója sajtra, ugyan ezek is a bevásárló listámon vannak, és a buszunk is általában tele van. Vannak olyan nemzetközi konyhák is, amelyek kifejezetten vegan/vegetáriánus barátok (a bandámban minden lány vegetáriánus) – mint pl. az indiai, mexikói, a mediterrán és az ázsiai – szóval kitesszük a veg-radarunkat és lokalizáljuk az ilyen helyeket, amikor új városba érkezünk. Természetesen gyakran van olyan szerencsénk, hogy kifejezetten hozzánk hasonlók számára készültek – ilyen például a The Chicago Diner (egy nagyszerű hely, hogy a nem vegan barátaidat sokkold egy hihetetlenül mennyei vegan sütivel; már rengeteg embert sikerült ott elkápráztatnom); a Pick Me Up Café, szintén Chicagoban (nagyon jó hely a késői, koncert utáni összejövetelekre); a Lula’s Sweet Apothecary vagy a Blossom New Yorkban; az Electric Lotus Los Felizben, Californiában, és még pár hely Los Angelesben. Ezeknek az imádnivaló étkezési gyöngyszemeknek a felkutatása legalább akkora élvezete a turnézásnak, mint tiszta vécét találni egy koncert helyszínén.

Több dalodban is a személyes gondolataidról vagy az életedben legyőzött akadályokról énekelsz. Van olyan dal, amiben az állatok jogaival vagy jólétével kapcsolatban mondasz el valamit?
Hát, annyira szó szerint még nem, mint mondjuk Morrusseytől „A hús gyilkosság”, de van egy kiemelkedően gyakori témám, ami az irományaim többségében szerepel – az esélytelen küzdelem, és ezt személy szerint az állatok jogaira és a feminizmusra is értem. Tudom, hogy furán hangzik a kettő összekapcsolása, de megpróbálom kifejteni hogy látom mindezt. Kezdésnek egy sznob seggfej leszek, és Gandhitól idézek: „Egy nemzet nagyszerűsége és erkölcsi állapota könnyen megítélhető az alapján, ahogy az állatokkal bánnak.” Na most, egy társadalom állatokkal való bánásmódja könnyen összekapcsolható a nőkkel való bánásmódjukkal, és a tény, hogy nem szeretem ezt mondani, nem fogja kevésbé igazzá tenni. Ahogy egy társadalom az állatokkal bánik határozott, és vakítóan egyértelmű kapcsolatban áll a nőkkel való bánásmódjukkal, mert az embertelen az embertelen, és a vezető réteg (illetve vezető nem, ha már itt tartunk) viselkedése egy élőlénnyel kiterjed minden más nála alsóbbrendűbb dologra/személyre. Tehát csoda, hogy a nőkkel és az állatokkal kapcsolatban a jelenlegi "civilizált" társadalmunkban a legnagyobb gonoszok rendelkeznek? Legfeljebb annyi különbséggel, hogy ha egy tehenet leölnek, akkor az nem személyes. Amikor egy nőt megerőszakolnak, az általában az, és erről rendszeresen írok is.

Mit gondolsz az olyan cégekről, mint pl. a McDonalds, akik olyan termelőktől vásárolják a csirkéket, ahol először levágják a csirkék csőrét forró pengével vágják le, eltörik a szárnyukat és a lábukat, majd úgy rakják őket be a tolltalanító tartályba, hogy az állatok még mindig élnek, és teljesen tudatuknál vannak; ahelyett hogy olyan termelőkre váltanának, akik kevésbe kegyetlen módszerekkel vágják le őket?
Emlékszem, amikor először olvastam azokról az aktivistákról, akik tudván, hogy nem fogják tudni megállítani az állatok megölését, hihetetlen erővel egy kevésbé kegyetlen módot találtak ki a megölésükre. Jó lenne azt gondolni, hogy a McDonaldshoz hasonló cégek legalább meghallgatnak minket, érted? Igen, teljesen megszeretnénk állítani az állatok lemészárlását, de manapság teljesen reménytelennek tűnik, és semmit sem tudunk elérni ezekért az élőlényekért. Istenem, a hihetetlen emberiség pedig nyugodtan és boldogon csak annyit mond, hogy "Nem tudom ma mindeteket megmenteni, de a fejembe és a szívemben mindent meg fogok tenni, hogy feltaláljak valamit, ami kevesebb fajdalommal fog megölni." Nem tudom megtudnám-e tenni. Szóval ez egy újabb opcióként lett kitalálva a cégeknek, és a tény, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, csak egy újabb pofont adtak azoknak, akik segíteni próbálnak.

Úgy tudom, hogy szokatlanul imádod a patkányokat. Honnan jött ez a szeretet feléjük, és jelenleg vannak rágcsálóid?
Valóban, hihetetlenül imádom őket! Mindig is mélyen vonzódtam a patkányokhoz – részben azért is, mert nagyon negatívan és rosszindulatúan ábrázolják őket, és ez személyes szinten is közel áll hozzám – de legfőképpen azért, mert a patkányok megdöbbentően intelligens állatok, legalább olyan nagy személyiségük van, mint amekkora szívük, és sokuk sokkal nagyobb szeretetre képes, mint a legtöbb ember, akit ismerek. A humorérzékük is sokkal jobb.
A fellépéseimen az első karakter, amivé átalakulok (rengeteg jelmezem van, amit mind fel is veszek a 2-és-fél-órás darabomban) az a Patkány Királynő (Rat Queen), és vannak füleim, meg egy nagyon szép ékszerekkel kirakott farkam is. Tulajdonképpen a kabala, ami köré az egész Asylum épül – a világ, amiben színpadon, és egyébként is élek – a patkány, de nem akármilyen patkány! A Pestis Patkány (Plague Rat) , a legnagyszerűbb elnyomott mindközül, mert mind nagyon jól tudjuk (legalábbis kéne), hogy sosem a patkányok terjesztették a pestist – azok a bolhák voltak! Kábé úgy, mint ahogy nem is pontosan a nők okozták a férfiak elesését, de, mindegy… Mindenesetre a lógónk a tökéletes sziluettje az egyik patkányomnak, Sir Edwardnak, aki mellesleg az Asylum Plague Rats Ligájának nagykövete. Basil a társa, és ahogy beszélünk, mindketten a vállamon alszanak. Elég híressé váltak, és róluk készült rajongói ajándékokat, festményeket, szobrokat, és kézzel készített plüssállatokat kapok mindennap!

A legnagyobb állatok jogaival kapcsolatos témák közül – állatok elfogyasztása, ruhák készítése belőlük, vagy kísérletek – melyiket viseled leginkább a szíveden és miért?
Erre elég nehéz válaszolni, nem? Olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy „mit látnál szívesebben? Ha a barátodat megrugdosnák, megégetnék, megnyúznák vagy csak felképelnék?” Az általad említettek közül mindegyiket nagyon fontosnak tartom.

Ha létrehozhatnád a saját kampányod a peta2-nak, mi lenne az?
Legszívesebben a patkány karakterrel és jellemzőivel tanítanék – rengeteget jelentenek nekem. A legjobb barátaim, és magamat látom bennük. Tudom, hogy furán hangzik, de nem érdekel. Az utóbbi pár évben körbeutaztam az egész világot, egy erősen patkány-témájú zenei produkcióval, és most adtam ki a könyvemet, a The Asylum For Wayward Victorian Girls-t, amiben a patkányok a vezető karakterek (ők beszélnek) – így rengeteg rajongóm tanult ezekről az állatoktól, megismerte őket, megmentette őket attól, hogy kígyók eledelei legyenek. Otthont, életet, szeretetet, tiszteletet adtak nekik, és őszintén szólva erre büszkébb vagyok, mint bármi más munkámra.

Mit tervezel 2010-re – személyesen és zeneileg?
Varázslatos módon minden összejön mostanában. Az Opheliac – Deluxe Edition nemzetközi megjelenésével és a korábban említett életrajzi könyvemmel, és az őrült, burleszk, rock cirkuszom turnéjával úgy érzem, hogy végre hátradőlhetek egy pillanatra, elengedve magam abban a világban, amin már nagyon régóta dolgozok. Nézni a patkányfüleket viselő, szó szerint minden korosztályból való rajongóimat felbukkanni a koncertjeimen szintén része ennek. Zeneileg, elkezdtem arról írni, hogy mi történik, amikor a kísérleti patkányok kitörnek a ketrecükből, és erről fognak szólni a következő dalaim is – szóval készüljetek, mert nem a gyenge idegzetűeknek készül! Ennek ellenére nagyon jó móka lesz.
Nagyon köszönöm az alkalmat, hogy beszélhettem ezekről, a számomra fontos dolgokról. Most mennem kell készülődni, mindjárt showtime.


(Fordította:Evangline)


Egyszerűen... akarom azt a könyvet.


Bánkály~

Everybody's girl / Little boy / A Plea to Dying

Everybody's girl

Before a thousand grasping hands
In a glaring light she stands
Trying hard to meet demands
Everybody's girl
Defenseless more and more each time
Desecration is their crime
Vandalizing every rhyme
Everybody's pet
Becoming someone else outside
Hoping to protect and hide
What they smile at, then deride
Everybody's fool
Awaiting still some unknown sign
When she'll use her chance to shine
How should she her life define?
No one's woman yet.


Little Boy


Little boy
why did you have to chase me so hard?
didn't your mother show you what to do?
didn't your father tell you not to push?
Little boy
we could have been great friends
but you frightened me to death you see
you made a rabbit out of me
and now we can't go back to being anything
perhaps I ought to thank you
for you took my innocence away
and made me cruel
how did you know I'd need that later on
you taught me to hide and you taught me to lie
and to tremble at the telephone
to scream but never cry
surely you were wise beyond your years
for you planted in me unknown fears
that since I've met time and again
I wish I could have known it then
I might have been grateful for the experience
rather than for the darkness
so useful to the hunted deer who doesn't know the way
but really I would not have known
into how many arms a girl will let herself be thrown
just to escape the one who wants her most
better to dance with ten who won't remember her name
than to be asked by one who can't forget it
Little boy
you made me feel guilt that day
which never fully went away
you told the world you hated me
and that's when I began to see
how much it must have hurt
to have dressed up in your first clean shirt
and hope like hell she'd understand
the things you felt, and take your hand
but damn you little boy I never had a chance
you couldn't see I wasn't ready
for what you monsters call romance
Little boy
you never looked at me the same
as though you didn't know my name
and in the end you made me hate myself for hurting you
but no one ever stopped to tell me what I ought to do
Little boy
maybe someday you'll walk my way
and listen to the song I play
and if you're still fond of passing notes
perhaps we'll shed our children's coats
and talk an hour or two of what's become of us and why
that finally we might say hello, forgive, and say goodbye.


A Plea to Dying


So that's it then
All there is
You've moved on without me
You do not suffer as I do
It is so clear
What can I do and
Yet I will reach you somehow
With my mind
All I have
I will invade your dreams
I will not ask if it is right
I do not care
You must see me
Time is running out
No, I cannot touch you
But I will reach
Beyond dimension
Beyond realm
Beyond memory
To touch you
In some small way
And tell you
Beg you
To stop
Stop
And think
What you are doing
Is it what you want
Is it what you think you are supposed to want
Is it the only comfort you have ever known
And you feel safe
Well, you are right to want this
And I am wrong to want to stop you
But you need not make this move
What
Who says you must
If you love
If she loves
Why ask the world to take notice
Just let it be
And go on loving out of choice
Not duty
Am I so
Blind
What do I not see
When I look at her
What you do
Why do you not know that
Everything you ever wished for
Everything you were afraid to say
Out loud
Everything you hate
And desire
And will never understand
Lies in one who would never be brave enough
To tell you
Can you but open your eyes
For one single shining
Moment
And see yourself in the light that I do
Can you not see that
You are the answer to all my fears
I could feel safe with you and
Yes, I have my daggers and scars
And everything that would keep you back
But if you make this move
You close a door you can never reopen
And I will not pass through it anymore
And I can tell you that a life lived in waiting for what never comes
Is far better than a life content in the knowledge
Of what is certain never to be
Can you not wait
Can you not be brave
And see beyond this moment
Beyond this sense of comfort
You feel see your life
Open before you
Trusting in things to come
Believing they will be worth the wait and
Thrilling in the thought that
You have no idea what the next dream will bring you
Now I am here
With you
See my eyes as you have so many times before
See the way
I look at you
See what you always felt
But never dared to show
Believe in your power
To get the thing you dream of
Even when it is the very thing you fear
The thing
No other man can hope to attain
Look into your heart and see written there
The name
Of her you love
Who is it that fascinates you
Who is it that knows you better than you yourself
Who is it that will be waiting
When it all ends
At the end of the path
With a smirk
And a sarcastic comment
And a kiss on the neck
Don't leave me

Weird...

"EA is inexplicable happy today...very odd for a suicidally depressed bipolar girl, no;)???"
*happy~*

Asylum: der Prolog

Sosem érdekeltek a szabályok különösebben. Azt tettem amit tenni akartam,ha valami nem tetszett mindig megmondtam. Így megy ez 222 éve....igen jól olvastad,222 éves vagyok és büszke rá! Ha most nem hiszed el amit olvasol,akkor jobb ha felkészülsz arra,hogy tudok ennél 'durvábbat' is mondani. Az emberek sok mindenhez értenek. A legjobban ahhoz,hogy írtsák egymást...a szavak  ugyanis sok esetben jobban meggyötörik az embereket mint a fizikai fájdalom. Ha azt mondod ez nem igaz,vagy nem bántottak meg még igazán életedben ,vagy nem igazán érted mire célzok ...de az is lehet,hogy csak egy egyszerű hazug köcsög vagy. Nos,hogy másra tereljem a szót...... 1787 . szeptember 22-e óta létezem ebben a világban ....és élek....bár halottnak lenni a mai világban azt jelenti,hogy élsz,én fizikailag is egyben vagyok,és kicsattanok az egészségtől. Mostanában jönnek az emberek a H1N1-el meg a H2N2-vel....őszintén szólva nem érdekel. Ha már a pestist átvészeltük ez is menni fog ,igaz muffinjaim?

Tudom a legtöbb ember ezt olvasva őrültnek tarthat,de nem csoda ugyanis egy elmegyógyintézetben írom ezeket a sorokat. Egy gyönyörű,elegáns,hangulatos elmegyógyintézet,az öntörvényű viktoriánus lányoknak,mint amilyen én is vagyok.

A legtöbbjük 1870 és 1950 között került ide,és legalább olyan őrültek mint én. Ők a "muffinjaim" vagy "patkányaim" ,akár híveimnek is nevezhetitek őket....nagyon sokat jelentenek nekem,nélkülük talán én is  egy szoboranyalokkal körbevett helyen pihennék...

Természetesen ők is két csoportra oszlanak;itt is vannak olyanok akik valamiben mások mint a többiek,és vannak az "átlagosak"... Egyébként megjegyzem ,mindegyiküknek adok egy kódot...egy betű és utána 6 szám. Ezek a kódok egyrészt arra jók,hogy a nyilvántartásban eszerint szerepeljenek.Másrészt..shh....^.-

Ezeket a kódokat általában egy tárgyukra vésem rá,vagy ha nincs semmijük valami olyat adok nekik amire előtte rávéstem előtte a kódjukat,és amit mindig maguknál tarthatnak. 

Egyébként a legtöbb itt élőnek érdekes múltja van...némelyikük "csupán" 'oféliákus' és ettől szenved.A többi pedig titok.....amíg utána nem jársz utána ,kedvesem.

Ó,bocsáss meg udvariatlan voltam. A nevem Emilie...Légy üdvözölve a muffinok között....itt a kódod,a szobád arra van,ha bármi gond adódna szólj a többieknek. 

Welcome to the Asylum for Wayward Victorian girls....