2010. december 25., szombat

itsu kara darou?

ahogy ketten maradtunk a szobában ami régen ..nagyon régen egyenlő volt számomra az otthonnal,átölelt .Kérdőn néztem rá,nem értettem a helyzetet.
- Idióta.hülyegyerek. utállak -ismételgette ezeket a szavakat vagy épp ezek szinonímáit. -he?~ - kérdeztem félénken. -...Mióta? -kaptam meg kérdés formájában a feleletet.
Sok erőlködés után leszedtem magamról a karjait. Ebből is látszik,hogy nem csak idősebb ,de erősebb is nálam sajnos ><
Körülnéztem a szobában. a lába mellett ott hevert a türkiz öngyújtóm. Csak döbbenten bámultam rá.. ezután kinyögtem : - Már nem.-Buta . -mondta majd megpróbálta elrakni a gyújtót. Sikertelenül mert kitéptem a kezéből..-Ha már abbahagytad ,akkor mire kell ez neked ? -kérdezte miközben megpróbálta visszaszerezni tőlem. -Emlék . -böktem ki. -vagy valami olyasmi.Hangosan felsóhajtott. - De ha ugyanabban a kórban szenvedsz mint én ,akkor .....- Ja. -szakítottam félbe - rengeteget szenvedtem miatta.....-Akkor meg miért ?! - hallottam kérdést ,de már nem válaszoltam rá. Megpöcköltem a bátyám arcát,rámosolyogtam aztán egyszerűen magára hagytam.~


Az előzmények rosszabbak voltak,de az még ennyire se blogtéma :'D
Azután...picoztam.meg ma is. ~




















Minden olvasómnak kívánok boldogabb karácsonyt mint amilyen az enyém :"D



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése