"nyomorék"

Mostanában az emlékeim megrohamoztak... nem igazán bírok velük...mintha visszanézném életem legrosszabb pillanatait.
Hogyha emlékeztem volna soha többé nem megyek játszótérre. Ha emlékeztem volna soha többé nem állok senkivel se szóba...ahogy ismerem magam.
De nem emlékeztem rá ,így nem fájt.
De nincs időm bánkódni ,így is elég bizonytalan vagyok..nem igaz?
Ezen kívül ... ma nagyon szép álmot láttam...
Egy nap rosszul lettem (álmomban) és kóházba kerültem...az orvosok közölték velem,hogy van hátra 2 napom . Első nap pihentem,majd hajnalban elszöktem a kórházból ...megtaláltak ...nem,nem az ápolók...Emilie és a TBC ....azt hittem ott HELYben meghalok *.*~ X"D Nem pontosan emlékszem az egészre,csak arra,hogy elvittek az Asylumba,ahol beszélgettünk ,teáztunk,aztán szédülni kezdtem,elestem és elsötétült minden.
Lehet elcsépelten hangzik,de úgy éreztem akkor,hogy csupán ennyiért megérné megdöglenem x"D sőt,most is így érzem..x")
...Ezen kívül úgy érzem Kuro (a fekete -plüss- patkány) eléggé hozzámnőtt mostanában.
Nem megyek nélküle szinte sehova se ....
..Asszem holnap is magammal viszem suliba...
Rühellek ugyan suliba járni ,de talán Kuro segíthet ...talán...
De mi segíthet abban,hogy a szívem darabkái újra egy egésszé váljanak?

"Te csak egy idióta nyomorék vagy"


"Kore wa oshimai saa"


Bánkály~