"Kételd, a nap hogy forgandó,
Kételd, csillagtűz ragyog;
A valót, hogy igazmondó:
Csak ne azt, hogy hű vagyok."
Látni akarlak
De te nem itt vagy,
Hanem a másik oldalon
S így eltakarnak
Az üvegszilánok
Amíg a nap felkel
Nem hoszzú idő
Még várnom kell
Még vár ránk a jövő
Hiszek ,bízom ,kitartok melletted
Tisztán látom mi lesz a végzetem
Az akvárium túloldalon valaki vár
Így meghalni szinte nem is fáj
Írd fel a bús égre égő vörössel
"Elhagytalak,s most inkább a halál kell"
Nem fáj,csak lassan éget
Kék lánggal égeti szívemet
A víz magához szotít,nem enged
Lehet,így látogat meg a végzet?
'Oly fehér a szemfedél
Virággal van tele:
Sirjába őt a szeretet
Siratva tette le. '
(Csak azt ne,hogy..)
Hiszek,bízom,kitartok melletted.
Tisztán látom ,mi lesz a végzetem
Az akvárium túloldolán valaki vár
Így meghalni szinte nem is fáj...
Nem is fáj...
Hát utoljára naivan kérdem
'Mondd bátyám,hogy érted ezt?'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése