rég írtam bármi értelmeset ide.
azt hiszem ismét sikerült a pokol egy olyan bugyrába száműznöm magam -mondhatni önkéntesen- ami csak még több fájdalmat és irritációt adott.
vége van vajon? nem hinném.
egy új oldalamat ismertem meg...annak köszönhetően ,hogy viszonylag már kezd fogalmam / fogalmuk lenni róla mi a bajom. bipoláris zavar...
a fájdalom néha fáj csak igazán. néha kezd viccessé válni.nem tudom mi valódi és mi hamis.
"Az egekben fogok sírni,megváltást keresve az ég mögött. Nem számít milyen erősen sikoltok,a Hold a felhők közt bujkálva kacag rám."