Ha egy ruha koszos lesz kitisztítod,és újra tiszta.
De ha egy ember mocskos lesz...az soha többé nem lesz tiszta...vagy legfeljebb akkor,ha van aki segít neki feltakarítani a mocskát.De ha nem tudják meg ,vagy nem érdekli őket lehetetlen..
Én ...próbáltam harcolni ellene,de mostanság inkább azon vagyok,hogy hozzászokjak...
Viszont...hány ember élheti át azt most amit én akkor? Hogy tudnék rajtuk segíteni? Tudok én egyáltalán?
Ezek a kérdések nem mennek ki a fejemből...
Valamint...azok akik a "családom" tagjai ...vajon őket meg fogom tudni védeni ,ha valaha ilyen helyzetbe kerülnek? Hogy nem lesz ilyen soha? Nem bízom a jövőben...
---------
Ma sem volt semmi érdekes...
satoshi szokásához híven leszart -aminek nagyon tudok örülni ^^- itounak nem állt be a szája...
Minden a szokásos volt...
Bele fogok őrülni ebbe a folytonosságba...azt akarom,hogy vége legyen.
Néha arra vágyom,h az egész érjen véget :ébredjek fel...vagy tudom is én... néha csupán az osztályból vágyom el....néha pedig azt akarom,h egy megkergült tanár szúrjon le...vagy valami...X"""""""D
Néha azt akarom,h ne mondja senki se,hogy "nincs semmi baj" ,'ha már egyszer minden el van cseszve miért mondanak ilyen hülyeségeket?' ,viszont a legtöbb esetben életet tudna vele menteni az aki mondja. Egy idióta életét.
Kösz ,h elolvastad...
bánkály...
