writing.~

nos....sokáig gondolkoztam ezen a poston. aztán rájöttem meg kell írnom.
nem vagyok az aki voltam,mikor ezt a blogot létrehoztam.olyan postjaim vannak a múltból amiket nem szívesen nézek vissza. nem tagadom le,hogy ez én voltam,de már...nem én vagyok. nem fogok úgy tenni mintha az volnék aki voltam. én ...shiro vagyok.
próbáltam újra felépíteni a házat,hamuból.
a puzzle darabjai most nem érnek össze.
ez nem olyasmi ,ami változni fog.
nem szívódok fel. csak találnom kell egy eszközt amivel hű lehetek önmagamhoz.
még nem tudom mit fogok tenni. de valószínű,hogy épp ez teszi majd érdekessé a folyamatot,igaz hari?
úgyis rám szólt tegnap egy bizonyos valaki *köhög* hogy nem sok érdekeset írok mostanában.
így . várok . és addig nem írok míg meg nem fogalmazódik bennem a döntés.
és most megyek hányni,utána suliba....~

T. ... elküldted hozzám a szárnyad egyik tollát? köszönöm....erőt ad.
viszont ne felejtsd el...ha legközelebb találkozunk...ne felejts el lőni,jó?

Ittai nani ga attanda ?

Eszembe jutott ...az a nap.
Mikor sensei magához hivatott egy nap,és.. ezt mondta:

"Tudod miért tartottalak ígéretesnek? Mert habár a többiekkel szemben nem voltál állandóan segítőkész,mégis láttam azt a szikrát a szemedben. mi történt azzal aki voltál? Ragadd meg a lehetőséget mikor ott van előtted"

Sajnálom sensei. Csalódtál bennem. És még mindig nem merek elbúcsúzni tőled.
Zord,magányos tél lesz ez.



"a lila a meg nem értett művészlelkek színe. lehet sose leszel igazán boldog."


egy mondat amiben négy s van és sose mondom majd ki:
"Sajnálom Sasaki-san,szeretlek."

'cause life starts now,nyan~

Továbblépek.
Elhiszem,hogy neki ez a véleménye és elismerem,hogy van benne igazság.
Lehet,hogy nem is kevés. De három és fél év az három és fél év.
Eddig kitartottam...miért roppannék pont most össze?
Tudtam ,hogy mire vállalkozom. Vagy ha nem is tudtam ,sejtettem.
Nem vagyok naiv kislány,nem vagyok áldozat .
Ha ki is használnak majd az az én saját hibám lesz.
Köszönöm,hogy 'figyelmeztetni' próbáltál. Jókat nevettünk és úgy érzem közelebb kerültem hozzád. Ez boldoggá tett belül ^ ^
Viszont...ez az én utam. Én választottam.Lehet idióta vagyok ,de kitartok mellette.

Fontos nekem.

Vérző karral ,szívemben hatalmas sebekkel,szemeimben könnyekkel,de továbblépek.
Mert vagyok olyan idióta,hogy így cselekedjek.

Ennyi.