"Már három napja mintha nem is ezen a földön járnék.
Elbújt a nap, megfakultak a színek, nem érzem még a cigaretta erejét sem.
Már az ásványvíz buborékjai is kiszálltak és arra sem emlékszem melyik a kedvenc édességem.
Ha nem érintem meg az út szélén álló fa leveleit olyan mintha csak egy festményt bámulnék. Egyszerűen elment az erőm.
Fogalmam sincs mi hozhatna vissza.
Talán csak ideiglenes állapot, talán egészen sokáig el fog tartani.
A délutáni séta viszont jól esett.
Kicsit ki szellőztettem a fejem, bár körbe tekintve semmit sem láttam.
Pedig minden ott volt. A házak, az utak, az emberek, de én mégsem láttam semmit.
Valami hiányzik. Olyan üres. Lehet csak a nyári fáradtság? Mert néha az is rám tör.
Éjszaka a legsötétebb zugból üvölt rám kegyetlenül és marcangol.
Olyankor legalább érzem hogy élek. A királylány ismét a várában ücsörög.
Várja a herceget, hogy kivont karddal lovagoljon be érte és mentse meg a sárkánytól.
Majd élete végéig őrizze és óvja minden bajtól.
Van, hogy arra várok a tömegből lépjen elő és oltalmazzon mindentől és mindenkitől.
Mert erre vágyom és, hogy harcoljon. De nem tud. Nehéz lehet hősnek lenni.
Kicsit ismét meghalok. Nekem is lehetnek rosszabb napjaim.
Megtanul az ember némán sírni és csendesen szenvedni."
Nem az én írásom,de jelen állapotomban valahogy így érzem magam.
DyingRose írta ,aki mostanában az egyik kedvenc bloggerem.
A facebook szerint nincsenek barátaim,vagy kerülnek X"D
Persze nem mintha ennek a kimutatására tesztekre lenne szükség x")
Jól akarom érezni magam~ ~___~
Holnapután LK koncert ~ *__*
Remélhetőleg még ma írok egy normális bejegyzést.