~Ez a post fájdalomleírást tartalmaz~
Valamit elrontottam.
Érzem.
De hol?
Úgy...fáj.
Értéktelen idióta. Nincs rád semmi szükség.
Lehet ott szúrtam el,hogy túlságosan is féltem attól,hogy értéktelenné válok?
Rendben nos akkor ...nem vagyok értéktelen csak egy idióta.
Egy csip-csup ügyek miatt aggódó idióta.
Könnyen lesz féltékeny,de titkol(ni próbál)ja.
Próbálja mindig a kedves oldalát mutatni ,de nem megy neki.
Könnyen félreérti a saját érzéseit,azt hiszi rendben van,és mégis fulladozik.
Ha utál másokat akkor is kedves próbál lenni velük,de ez sokszor kudarcba fullad.
Álmodozó,kissé naiv, rengeteg mindentől fél,de legjobban az egyedülléttől.
Nem szociális, épp ellenkezőleg. Fél sok olyan ember között lenni, akik le se szarják /utálják.
Tudja,hogy ezek semmire se mentségek.
Megkapta a büntetését,épp baromi beteg.
Reméli,hogy azok akik ennek írása közben járnak a fejében képesek megbocsátani neki,bármi is az ami miatt haragszanak rá (legalábbis ő úgy veszi észre)
Sajnálom Kira, Nana, Poratka.
Nem tudom mit rontottam el,de megpróbálok megváltozni..bár a szocialitásom valószínűleg sose változik majd meg.
A szívem sokkal jobban fáj mint a torkom.
Nem tudok énekelni és bűntudatom van.....
Valaki ott fent....vagy itt....mit rontottam el?
'Suddenly Alice says:"Everyone I know dies violently. I'm cursed. Why go on? I'll just hurt others." '
Viszlát...