Nem hiszem el.
Megint kezdődik előlről...?
Hova meneküljek?
Hol tűrnének meg?
Ki tudna elviselni?
Tényleg az én hibám?
Pedig azt hittem vége...
Tényleg...miattam van ez az egész?
Miattam csesznek ki velem?
Oké...ez kissé értelmetlenül hangzott...
De miért nem hihetek abban amiben én akarok?
Miért nem hihetek annak , akinek én akarok?
És ha nem hiszek annak akinek nem akarok ,akkor miért vagyok önző?
Miért idegeskedem miattuk,miért sírok miattuk?
Miért hiszem,hogy van kiút?
Miért......ilyen nehéz...?
Shiro mondd....miért sebzettek a szirmaid?
Hiszen nem is értem hozzájuk.....
Mondd Shiro...mi lesz velem ....?
~önsajnálat vége~
A mai napom nem sok mindenből állt.
Faterékkal voltunk kajálni meg cukrászdában és végig sértegettek.
Meg...ilyenek....
Azt hiszem megint visszasüllyedtem a "baba-állapotomba..."
Hinni akarok.
