"Valamit kezdenem kell magammal vagy elbőgöm magam..."

Ez volt az elő gondolatom amikor ma hazaértem .
Ugyanis reggel óta két furcsa érzés gyötör.
Az egyik Ricsikével ,a másik Apuval kapcs.
És a Ricsivel kapcsolatos beigazolódott.

"Ricsi~"
"*egyhelyben ül depisen,zenét hallgat majd kis idő után felnéz* Szia."
"...mi történt? "
"Semmi.."
"Na persze....mondd el..."
"Hosszú."
"Nekem van időm..."
"*felpattan ,kimegy és később visszatér*"

Ezek után megkértem satoshit,h beszéljen vele.
Neki se mondta el. Ezután odamentem hozzá,és újra próbálkoztam.

"Figyelj..én tényleg aggódom miattad...még sose láttalak ilyen depisnek...."
"Rendben van elmondom... Ugye mondtam,hogy valószínűleg kirúgnak,vagy megbukok?"
"Aha..."
"Ez eddig még oké,de ha megbukom vagy kirúgnak intézetbe rakatnak...."
"*lesokkol* Ez...ezt nem tehetik"
"...nekem mondod..? Nagyon kiakadtam rajta. Ráadásul ha megbukom kirúgnak."
"De...De miért?!"
"...."

Tudtam hogy "elveszik tőlem" (azért raktam idézőjelbe mert csak úgy magában....hülyén hangzik.) vagy eldob. Szinte minden ember 'megun' egy idő után.Én pedig ezt unom.x") Ironikus nemde?
Hááh~ nem is tudom,hogy akarok-e még írni.....;__;
Nem.De.Nem.De.Nem.De.Nem.De.Nem.De. Nemdenemedenemdenemdenemdepáafédéfááfaflaá.
Oké az utolsó "de" volt szal...

Amit Apuval kapcsolatban érezek ennél nyakatekertebb .
Tudni akarod? Nem? Nembaj,tessék.

"...már megint hülyeségeket beszélsz."
"Mondjak ennél nagyobb 'hülyeséget'?"
"Ha?"
"Nem tom miért...valakinek el kell mondanom. Valamiért úgy érzem reggel óta ,hogy valami rémes dolog történt Kirával..."
"He? Valahogy nem értem mire gondolsz.Milyen erősen érzed?"
"Mint az étel ízét .Mármint általában."
"Általában?"
"Nemérdekes,szóval.... Még valami"
"Hm?"
"Azt is ....érzem mintha nem bízna meg mostanában a világban...."
"Na ez már tényleg hülyeség. Kira szinte biztos,hogy megbízik benned,és ha jól gondolom bennem is."
"*nevet* Ha te mondod..... én csak ...nem vagyok ebben biztos... az egész életben talán ha két dologban biztos vagyok,de néha ezekkel kapcsolatban is megingok."
"Nem lehet ,hogy emiatt érzed ezeket?"
"Nem...sőt.Az egyiket tudok,a másikat érzem. Bár sok ember szerint a tudat biztosabb mint az érzés én mindig a másodikra hagyatkozom... eddig még nem csalódtam az érzékeimben."

Sztem érthető...vagyis remélem.

Sore naraba~
Megcsináltam a Seishoujo Ryouikit~ *__*~
A fura benne az,hogy vagy 2 oktávval mélyebben éneklek mint általában :"D
Ez kicsit nagy megterhelés a hangszálaimnak ,főleg,h eleve is meg vagyok fázva....ezért jópárszor elcsuklottam és újra kellett vennem.
Amikor magasabb hangon éneklek mint az eredeti hangom és megzavarnak közben csak gyorsabban beszélek.
Ha mélyebben....ölni tudnék.
Nemtommér...ha mélyen éneklek agresszívabb leszek Oo
Nemcsináltam hozzá háttérvokálokat (vagy inkább visszhangot) majd legközelebb... *lusta*



És most.fordítás~ (gyökéér)

Kérlek még ne mondd ki
Azokat az átkozott szavakat
A "szerelem" világos,akár a szárnyak
Súgjad inkább,tenor hangon ami még a papáénál is lágyabb
Hogyha készen állsz arra ,hogy elrabolj

Még a milliónyi rózsa ágyában látott álomnál is
Illatosabban élek (Oo azt hogy csinálod?O__o)
Mit tegyek most? A romlott dolgok
Lerohanták ezt a világot
Csupán menjek és mint ki semmit se látott repüljek tovább?

Egyedül a pince sötétjében
Még,ha továbbra is fejlődöm
A kristályoktól ékes csillagokkal teli égbolt
Oly messzinek tűnik most

Még ne érj hozzám
Azokkal a remegő ujjperceiddel (eh.. XD)
Egy virág gyalázójának édes várakozása ez
Megérinthetsz,ha arra hogy áttörd mélységes szívem falát
Képes leszel

Már rég nem hiszek a hercegben ,aki fehér lovon jön el.

(nyugi még holnap folytatom...)


Bánkály~