elkezdődött valami...és valami véget ért.
valamit eldobtam magamtól,valamit újrakezdtem...
nem érzem Ledának magam..és nem lehetek...olyan közel,mert meg vagyok bélyegezve a fájdalom által.
Tehetetlenül állok a kapuk mellett ,előtt ,mögött........és máris eljött a 130. nap...
köszönöm a mai napot Tane-san.
de még mindig nem értem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése