Átléptük a határvonalat.Igen, azt hiszem ez történt.
A határvonal,amitől úgy tiltottak....ami e között a világ közt és a kapu közt van.
Eleinte azt hittem jó nekem itt,ha lélekben egyedül is vagyok.
"Nem kell belépnem abba a világba Úgyse kapcsolódom semmihez és senkihez se."
Azután elkezdtem kapcsolódni. Szép lassan.
Néha azonban pont azok miatt vagyunk képesek megőrülni,akikért ezt a néha boldog,néha értelmetlennek tűnő életet hajlandók volnánk eldobni.
Igen, az emberek ilyenek. Olyan személyek miatt veszítik el a józan eszüket vagy saját magukat akik nem biztos ,hogy megérdemlik.
Megtettem én is,rengetegszer.De nem bánom már. A kapun túl más lesz vajon?
Viszont nem lényeges ez. egyenlőre csak közeledünk felé. nem kell tudnom mit rejt a jövő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése