A mai napom érdekesen telt...elmentünk tesómmal rég nem látott anyánkhoz és mint mindig drága bátyám a megjegyzéseivel,a csipkelődéseivel (enyhefogalmakenyhefogalmak) meg egyáltalán a létezésével majd' a sírba kergetett...ezek után anyukám otthon megvacsoráztatott minket és rendes volt meg kedves - ritkán látom ezt az oldalát...- aztán beugrott miért is nem lakom ott: a sebek,-testiek vagy lelkiek teljesen mindegy...- a fájdalom...mindez a 'szabályok' miatt...nem szeretem az agyament szabályokat és anyukámnak van egy pár belőlük de már nem érdekel...ezek után visszajöttem ide,egy óra az út és ezt a családtagjaim is tudják nagyapám most mégis háromszor-négyszer rámförmedt...Nincs itt helyem...mindenhol csak felesleg vagyok egyedül viszont nem vinném túl sokra.
....Mit tegyek most?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése